Mit jelent valójában az adalékanyagmentes étrend-kiegészítő?

Egy étrend-kiegészítő összetételét nézve általában a vitaminokra, ásványi anyagokra és növényi kivonatokra figyelünk. De vajon mi található még a kapszulában? Mit jelentenek az E-számok, miért alkalmaznak a gyártók töltőanyagokat és csomósodást gátló anyagokat, és elkészíthető-e egyáltalán egy étrend-kiegészítő teljesen adalékanyagok nélkül?

Amikor kiválasztunk egy étrend-kiegészítőt, többnyire azt nézzük meg, mennyi C-vitamint, magnéziumot vagy növényi kivonatot tartalmaz. Összehasonlítjuk a hatóanyagok mennyiségét, az ajánlott napi adagot és az árat, majd ezek alapján próbálunk dönteni.

A címke hátoldalán azonban gyakran jóval hosszabb összetevőlistával találkozunk. A hatóanyagok mellett megjelenhetnek tömegnövelők, csomósodást gátló anyagok, stabilizátorok, bevonóanyagok, színezékek, aromák vagy édesítőszerek is.

Ezek nem feltétlenül tiltott vagy veszélyes összetevők. A fontos kérdés inkább az: valóban szükség van-e rájuk az adott termék megfelelő előállításához és használatához?

Mit nevezünk élelmiszer-adalékanyagnak?

Élelmiszer-adalékanyagnak olyan anyagot nevezünk, amelyet önmagában általában nem fogyasztunk élelmiszerként, de technológiai céllal hozzáadnak egy termékhez, és ezáltal annak részévé válik.

Az adalékanyagok alkalmazását az Európai Unióban – így Magyarországon is – elsősorban az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet szabályozza. Egy adalékanyag csak meghatározott célból, engedélyezett felhasználási körben és az előírt feltételek mellett alkalmazható.

Az adalékanyagok különböző technológiai feladatokat láthatnak el. Segíthetnek például:

• a megfelelő állag kialakításában;
• az összetevők egyenletes eloszlásában;
• a porok csomósodásának csökkentésében;
• a termék színének vagy ízének kialakításában;
• az eltarthatóság megőrzésében;
• a gyártási és kapszulázási folyamat biztosításában.

Az étrend-kiegészítők esetében tehát nem minden, a hatóanyagokon kívül feltüntetett összetevő tekinthető automatikusan feleslegesnek. Ugyanakkor nem is minden technológiailag alkalmazható anyag nélkülözhetetlen.

Minden E-szám mesterséges vagy káros?

Nem. Az E-szám önmagában nem azt jelenti, hogy az adott anyag mesterséges, mérgező vagy egészségkárosító.

Az E-szám egy azonosítási rendszer, amelynek segítségével az Európai Unióban engedélyezett adalékanyagokat egységesen lehet megjelölni. E-száma természetes eredetű anyagoknak is lehet. Ilyen például a citromsav, a tokoferolok egy része vagy a céklából származó céklavörös.

Az engedélyezett adalékanyagokat ezért nem helyes egységesen „káros vegyi anyagként” kezelni. Felhasználásuk szabályozott, és az arra jogosult szervezetek a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján értékelik őket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztónak ne lenne joga egyszerűbb összetételű étrend-kiegészítőt választani. Az engedélyezettség és a szükségesség ugyanis nem ugyanaz a kérdés.

Egy összetevő lehet szabályosan felhasználható, miközben az adott formulában mégsem feltétlenül nélkülözhetetlen.

Miért kerülhetnek segédanyagok egy étrend-kiegészítőbe?

A kapszulákba és tablettákba kerülő porok fizikai tulajdonságai jelentősen eltérhetnek egymástól. Egyes hatóanyagok könnyen tapadnak, mások nehezen adagolhatók, hajlamosak a nedvességfelvételre vagy nem töltik ki megfelelően a rendelkezésre álló térfogatot.

A gyártás megkönnyítése érdekében ezért különböző technológiai segédanyagokat alkalmazhatnak.

Töltő- és tömegnövelő anyagok

Töltőanyag akkor kerülhet egy kapszulába vagy tablettába, ha a hatóanyagok önmagukban nem biztosítanak megfelelő térfogatot, vagy a gyártáshoz egységesebb porkeverékre van szükség.

A töltőanyag növeli a termék fizikai tömegét, de önmagában nem feltétlenül járul hozzá ahhoz a táplálkozási vagy élettani célhoz, amelyért a fogyasztó a készítményt választja.

Ezért érdemes nemcsak azt megnézni, hány milligrammos egy kapszula, hanem azt is, ebből mennyi a ténylegesen feltüntetett hatóanyag.

Csomósodást gátló és folyást segítő anyagok

A porok a gyártás során összetapadhatnak, nehezen mozoghatnak a gépekben, vagy egyenetlenül tölthetik ki a kapszulákat. A csomósodást gátló és folyást segítő anyagok a gyárthatóságot és az egyenletes adagolást támogathatják.

Alkalmazásuk bizonyos formuláknál indokolt lehet. Más esetekben az alapanyagok megfelelő kiválasztásával, gondos előkészítésével, megfelelő szemcsemérettel és jól kialakított gyártási folyamattal csökkenthető a szükséges mennyiségük, vagy akár el is hagyhatók.

Színezékek és bevonóanyagok

A színezékek elsősorban a termék megjelenését és az egyes kapszulák megkülönböztethetőségét szolgálják. A bevonóanyagok a tabletták felületét, lenyelhetőségét, stabilitását vagy megjelenését befolyásolhatják.

Ezeknek lehet technológiai vagy használati szerepük, de pusztán a látvány kedvéért alkalmazott összetevők nem növelik egy étrend-kiegészítő hatóanyag-tartalmát.

Aromák és édesítőszerek

Ízesített poroknál, pezsgőtablettáknál, gumivitaminoknál és folyékony készítményeknél az íz kialakítása különösen fontos. Egy kellemetlen ízű terméket a fogyasztó valószínűleg nem használ rendszeresen.

Az aromák és édesítőszerek ezért bizonyos terméktípusoknál valós fogyasztói igényt szolgálhatnak. Egy lenyelésre szánt kapszulánál azonban rendszerint nincs szükség ízesítésre.

Elkészíthető minden étrend-kiegészítő teljesen adalékanyagok nélkül?

Nem minden formula esetében ugyanaz a válasz.

Egy egyszerű, kapszulás készítmény gyakran előállítható kevés technológiai összetevővel. Egy összetett, sok különböző fizikai tulajdonságú hatóanyagot tartalmazó formula gyártása azonban nagyobb kihívást jelenthet.

A tabletták préselhetősége, a porok nedvességérzékenysége, az alapanyagok stabilitása, a hatóanyagok mennyisége és a pontos adagolhatóság mind befolyásolja, milyen technológiai megoldásra van szükség.

Az „adalékanyagmentes” ezért nem lehet egyszerűen hangzatos reklámkifejezés. A valós kérdés az, hogy:

• milyen termékről van szó;
• mi található pontosan az összetevőlistában;
• mely összetevőnek mi a feladata;
• és valóban elhagyható-e anélkül, hogy a termék minősége, biztonsága vagy adagolási pontossága romlana.

A korrekt gyártói szemlélet nem az, hogy minden adalékanyagot veszélyesnek nevezünk, hanem az, hogy csak azt alkalmazzuk, aminek az adott formulában valóban indokolható szerepe van.

Adalékanyag, segédanyag és kapszulahéj: nem ugyanaz

Az összetevőlista értelmezésekor érdemes különbséget tenni a különböző szerepű anyagok között.

A készítmény tartalmazhat:

• vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat vagy növényi kivonatokat;
• az alapanyagokhoz eleve kapcsolódó hordozóanyagokat;
• a gyártást támogató technológiai összetevőket;
• valamint a kapszulahéj anyagát és esetleges színezőanyagait.

A növényi kapszulák gyakran hidroxi-propil-metil-cellulózból, röviden HPMC-ből készülnek. Ez a kapszulahéj anyaga, nem pedig a kapszulába töltött formula fő hatóanyaga.

A standardizált növényi kivonatoknál szintén előfordulhat, hogy maga az alapanyag tartalmaz a gyártása során alkalmazott hordozót. Ezért az igazán átlátható összetevőlista nemcsak jól hangzó hatóanyagokat sorol fel, hanem a fogyasztó számára releváns technológiai összetevőket is feltünteti.

Hogyan ismerhető fel a tudatosan összeállított formula?

Egy étrend-kiegészítő minőségét nem lehet egyetlen tulajdonság alapján megítélni. Sem a hosszú, sem a rövid összetevőlista nem jelent automatikusan jobb terméket.

Érdemes azonban néhány kérdést feltenni:

1. Egyértelműen szerepelnek a hatóanyagok mennyiségei?

Ne csak az összetevők neveit keresd. Nézd meg azt is, mennyi található belőlük az ajánlott napi adagban.

2. Megkülönböztethető a hatóanyag és a technológiai összetevő?

Egy átlátható címkén felismerhető, hogy mi biztosítja a termék érdemi összetételét, és mi szolgálja a gyártást, a kapszulázást vagy a megjelenést.

3. Meg van nevezve a növényi kivonat koncentrációja vagy standardizáltsága?

Nem mindegy, hogy növényi őrleményről, koncentrált kivonatról vagy meghatározott hatóanyag-tartalomra standardizált kivonatról van szó.

4. Indokolatlanul hosszú az egyéb összetevők listája?

A hosszabb lista önmagában még nem bizonyít problémát. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy egy egyszerű kapszulás készítménynek valóban szüksége van-e számos töltő-, színező-, aroma- és bevonóanyagra.

5. A gyártó pontos vagy csak hangzatos állításokat használ?

A „természetes”, „tiszta” és „prémium” kifejezések önmagukban nem árulják el, mi található a kapszulában. Az összetevőlista, a napi adag és az alapanyagok pontos megnevezése sokkal több információt ad.

Mit jelent a Sensitive Nutrition számára a tiszta formulázás?

A Sensitive Nutrition fejlesztési szemléletének középpontjában nem az adalékanyagoktól való félelem áll.

Abból indulunk ki, hogy egy étrend-kiegészítő minden összetevőjének legyen világos szerepe.

Nem azért törekszünk a technológiailag nem indokolt segéd- és adalékanyagok csökkentésére, mert minden engedélyezett adalékanyagot károsnak tartunk. Azért tesszük, mert a kapszulában rendelkezésre álló helyet elsősorban a formula céljához illeszkedő összetevők számára szeretnénk fenntartani.

Egy jól felépített étrend-kiegészítő számunkra nem attól prémium, hogy minél hosszabb az összetevőlistája. Attól válik értékessé, hogy:

• a hatóanyagok tudatos rendszerben kapcsolódnak egymáshoz;
• az alkalmazott mennyiségek egyértelműen fel vannak tüntetve;
• a kiválasztott alapanyagoknak meghatározott szerepük van;
• a gyártási technológia a lehető legkevesebb szükségtelen kiegészítő anyagot igényli;
• a fogyasztó pedig pontosan láthatja, mit választ.

Nem ígérjük, hogy minden egyes termék minden körülmények között kizárólag hatóanyagokból állhat. Egy összetett formula, a kapszulahéj vagy egy standardizált alapanyag technológiai követelményei ezt nem mindig teszik lehetővé.

Azt azonban fontosnak tartjuk, hogy a technológia szolgálja a formulát – ne pedig a formula legyen alárendelve a legegyszerűbb és legolcsóbb gyárthatóságnak.

Nem a hangzatos „mentesség”, hanem az átláthatóság számít

Az adalékanyagmentes étrend-kiegészítő kifejezés vonzó, de önmagában nem ad teljes képet egy termék minőségéről. Egy készítmény lehet kevés technológiai összetevővel előállított, mégis gyenge hatóanyag-tartalmú. És tartalmazhat indokolt segédanyagot úgy is, hogy közben szakmailag átgondolt, pontosan adagolható formula.

A tudatos választás ezért nem ott kezdődik, hogy megijedünk minden ismeretlen nevű összetevőtől.

Ott kezdődik, hogy elolvassuk a teljes címkét, megértjük az egyes anyagok szerepét, és nemcsak azt kérdezzük meg, mi van a termékben, hanem azt is:

Miért került bele?

Mi a Sensitive Nutritionnél ugyanezt a kérdést tesszük fel minden új formula fejlesztése során.

Mert számunkra a tiszta összetétel nem egy divatos felirat a csomagoláson, hanem következetes fejlesztési döntések eredménye.

Gyakori kérdések az adalékanyagmentes étrend-kiegészítőkről

Káros minden E-szám?

Nem. Az E-szám az Európai Unióban engedélyezett adalékanyagok egységes azonosítására szolgál. Természetes és természetes eredetű anyagoknak is lehet E-számuk.

Ugyanaz az adalékanyag és a töltőanyag?

Nem feltétlenül. Az „adalékanyag” jogszabályban meghatározott fogalom, míg a töltőanyag egy adott technológiai funkciót jelöl. A hétköznapi szóhasználat gyakran összemossa az adalékanyagokat, segédanyagokat és egyéb technológiai összetevőket.

Miért van szükség töltőanyagra egy kapszulában?

Töltőanyagra akkor lehet szükség, ha a hatóanyagok térfogata túl kicsi, vagy a porkeverék fizikai tulajdonságai nem teszik lehetővé az egyenletes kapszulázást. Megfelelő formulázással bizonyos termékeknél csökkenthető vagy elhagyható.

Jobb egy adalékanyagmentes étrend-kiegészítő?

Az egyszerűbb összetevőlista előny lehet, de önmagában nem bizonyít jobb minőséget. A hatóanyagok formája, mennyisége, egymáshoz való viszonya, az adagolás és a gyártási minőség együtt határozza meg a formula értékét.

Honnan tudhatom, mit tartalmaz valójában a termék?

Mindig a teljes összetevőlistát és az ajánlott napi adagra megadott hatóanyag-táblázatot érdemes elolvasni. Ne csak a csomagolás elején szereplő kiemelések alapján dönts.

Felhasznált hivatalos források:

• Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagokról
• Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: Kérdezz-felelek az élelmiszer-adalékanyagokról